- M-most mi�rt n�z �gy r�m sensei? – pislogtam Sakaki – senpai �rtetlen arc�ba n�zve. – Azt ne mondja, hogy amit mondtam az igaz.
- Pedig igen.
- Most sz�rakozik?
- Eszemben sincs. – a fi�khoz fordult. – Pontosan 4 h�t m�lva Jap�n egyik legnagyobb teniszmeccs�n fogtok r�szt venni. Amiken eddig r�szt vettetek azok ehhez k�pest ostoba j�tszadoz�snak t�nnek majd.
- Az�rt nem kell t�lozni. – mondtam.
- Kira!
- Befogtam – befogtam. – emeltem magam el� a kezem.
- A l�nyoknak ez k�l�n�sen neh�z lesz, mert �k komolyabb meccseken nem vettek m�g r�szt. – mondta. Ez egy kicsit sz�ven �t�tt…. �gy �reztem magam mint egy kezd�…. „Komolyabb meccs”…. Mondjuk ez igaz…. A Seigakun�l voltam meccseken, de itt…. H�t ez sz�nalmas…. V�rjunk! Seigaku! Lehet, hogy �k is ott lesznek? Elv�gre �k el�g j�k!
- Seigaku! – mondtam hangosan.
- Mi van vel�k? – k�rdezte Atobe.
- �k is ott lesznek? – k�rdeztem kicsit izgatottan.
- Minden bizonnyal. – n�zett r�m Sakaki – senpai.
- �rtem…. – n�ztem le…. Remek! Semmi kedvem nincs annak a bek�pzeld Ryoma – nak a k�p�t b�mulni. Na meg Tezuka….! �hh. Ez a nap m�r csak jobb lehet…. (rem�lem)


Atobe vill�j�ban vagyunk. Este van. � kiment futni, �n ink�bb reggel megyek. Az �gyon fekszek, kiter�lve. A plafont b�mulom.
- Se-i-ga-ku. – tagoltam lassan. Amikor elj�ttem ugyan elk�sz�ntem t�l�k, de nem voltam t�ls�gosan bar�ts�gos. Akkor m�g el�g visszah�z�d� voltam. Nem akartam senkivel bar�tkozni. Nem volt sz�ks�gem senkire. Legal�bbis azt hittem…. Belegondolva olyan sokszor pr�b�ltak velem bar�tkozni, de �n durv�n elutas�tottam. Mindenki pr�b�lt! Csak Echizem Ryoma nem. Ez ideges�tett a legjobban. Valahol m�lyen. Az a bek�pzeld kis…. Azt hiszi � a legjobb. De majd �n megmutatom neki! Igen!
- Min m�l�zol ennyit? – hallottam az ajt�b�l Atobe hangj�t.
- Te mikor j�tt�l meg? – �ltem fel gyorsan.
- Kb. 5 perce. Meg sem hallottad. – �lt le mell�m.
- Bocs�nat.
- Sz�val min m�l�zt�l?
- Semmi k�l�n�s�n. – vontam v�llat.
- A Seigakun, mi?
- Hm? – fordultam fel�.
- A Seigakun. – ism�telte meg. – M�r a p�ly�n is furcs�n viselkedt�k amikor sz�ba hoztad, de mi�ta megj�tt�nk nem mondasz semmit, csak m�l�zol magadban. Nem mondod el, hogy mi a bajod vel�k?
- F�lre�rted. Nem vel�k van bajom, hanem magammal.
- Asszem nem �rtem.
- Sz�val �n nem voltam vel�k olyan, mint veletek. Magamba z�rk�ztam �s nem besz�ltem senkivel.
- Ezt el�g neh�z elk�pzelni, mert el�g nagy besz�l�k�d van.
- Haha. Sz�val �k mindig pr�b�ltak alkalmat keresni arra, hogy besz�ljenek velem, de �n kem�nyen elutas�tottam �ket, meg pr�b�ltak felvid�tani, mert azt hitt�k, hogy valami miatt elvagyok ken�dve.
- �s mi�rt nem besz�lt�l vel�k?
- Nem is tudom. Gyerek voltam m�g. – nevettem zavartan.
- Persze �s amikor ideker�lt�l akkor meg m�r feln�tt, mi?
- Nem! Eml�kezz csak amikor idej�ttem, akkor is hogy leugattam a tan�rt. Meg elvoltam egyed�l a padomn�l.
- Ja, dereng valami. Azt�n k�sz�nt neked Katie �s az�ta is j�l elvagytok.
- Lehet, hogy az volt a baj, hogy nem l�nyokkal, hanem fi�kkal besz�ltem n�ha – n�ha.
- Jah, lehet.
- Te! Nem dobn�nk a t�m�t? Nem szeretek err�l besz�lni.
- Nekem mindegy. �gyis van egy jobb �tletem. – vigyorgott.
- Ohh, erre m�g van er�d, mi? – nevettem.
- Erre? Lehet. – mosolygott r�m, majd megcs�kolt….

Este van. Nem tudok aludni. Atobe m�r mi�ta alszik. Karjai szorosan �t�lelnek. A telefonom elkezdett rezegni. Este mindig leveszem r�la a hangot. Lassan ( de t�lleg lassan) kim�sztam Atobe karjaib�l �s a telefonomhoz sunnyogtam.
- Tess�k, itt Kira. – suttogtam.
- Szia. Itt meg Ara. – suttogta � is.
- Te sem tudsz aludni?
- Aham. Te figyelj csak!
- Mondjad.
- Amikor ment�nk haza Shishidoval l�ttunk egy elhagyatott teniszp�ly�t. Nem j�ssz le oda?
- Ilyenkor?! Elment az eszed?!
- Nem m�g megvan. De mi�rt ne? Figyelj! Te sem tudsz aludni, �n sem r�ad�sul kell gyakorolnunk a meccsre is. Na?
- Nos, ebben van valami…. De nem tudom…. Mi van ha Atobe fel�bred �s nem tal�l itt? Akkor meg�l.
- Kiz�rt. Maximum azt mondod, hogy lement�l futni.
- Hajnalai h�romkor?
- Att�l f�gg mikor kel f�l. Naa gyere m��r.
- Na j�. De te tartod a h�tad, ha valami t�rt�nik. �s 5-re visszaj�v�nk.
- Ok�. – nevetett.
Halkan a szekr�nyhez mentem �s �vatosan kinyitottam. Kivettem bel�le egy farmert �s egy feh�r p�l�t, meg egy piros pulcsit, ha hideg lenne. El�vettem egy darab pap�rt meg egy tollat �s r��rtam: „- Nem tudtam aludni ez�rt elmentem futni. Kira! „ Ezt leraktam az �jjeliszekr�nyre, ut�na felvettem az �t�met �s halkan kimentem az ajt�n. Leosontam a l�pcs�n �s kimentem a kertbe. Mivel a h�z el�tt val�sz�n�leg Atobe „kuty�i” vannak ez�rt a ker�t�st k�ne megk�s�relni…. Ilyet se csin�ltam m�g. A fal mell� osontam �s kin�ztem h�tha van valaki valamerre. Heh, mint egy akci�film. Senki semerre. Ennyit err�l. Odamentem a ker�t�shez.
- H�t ez magasabb, mint ahogy els� l�t�sra t�nik. – h�ztam el a sz�mat. V�rjunk csak! A lim�kn�l a kaput nem lehet rendesen becsukni! Ez az, majd ott kimegyek! Odafutottam a lim�khoz. Itt sincsen senki? De. A sof�r. ( xD) Ejnye, a gar�zsban alszik? H�t ez k�nz�s, de ha szereti….? Nah mind1. �szrev�tlen�l kih�ztam egy kicsit a tol� kaput �s kimentem rajta, majd visszatoltam. Elkezdtem abba az ir�nyba futni amit Ara mondott.
„- Ahogy ki�rsz a parkb�l van egy kis �sv�ny. Ott bem�sz �s ahol az �t k�tfel� el�gazik jobbra elm�sz. Ott m�sz �s amikor ki�rsz a f�kt�l ott egyb�l megl�tod a p�ly�t. „
Be�rtem a parkba. Amikor ki�rtem megtal�ltam az �sv�nyt. Befutottam. Az el�gaz�sn�l is sikeresen elfordultam �s 1-2 perc gyalogl�s ut�n megl�ttam a p�ly�t. Ez benn volt az erd�be. A p�lya betonb�l volt. K�r�l�tte f�k voltak. Bementem a p�lya k�zep�re �s sz�tn�ztem.
- Na v�gre! – ki�ltott fel Ara. – M�r 10 perce v�rok.
- Dugulj el! Tudod milyen neh�z volt kijutni abb�l a h�zb�l?!
- K�pzelem. Na kezdj�k.
- T�lem. De kitart ez a h�l�? – emeltem meg, mert el�g szakadozott volt.
- H�t rem�lem.
- �s labd�t honnan szerz�nk? Mert �n nem hoztam.
- De �n igen. – mutatott fel egy p�rat. – Gondoltam erre is. – nevetett.
- �jjen. …. Na nekem a fon�kjaimat kell gyakorolnom. Neked?
- Hm…. Nekem �gy semmit.
- Na j�. – s�hajtottam. – Akkor gyer�nk.
Egy j� ideig j�tszottunk. N�ha tartottunk p�r perc sz�netet. Akkor ittunk �s megbesz�lt�k, hogy mire kell jobban figyeln�nk �s mit gyakoroljon a m�sik. Mire v�gezt�nk a fon�kjaim egy ici- picivel jobbak lettek. Ara meg most gyorsabb volt.
- Na szerintem �n indulok vissza. – vettem fel a t�sk�mat a h�tamra.
- J�l van. Asszem �n is megyek.
- Akkor majd tal�lkozunk a p�ly�n. �s aludj egy kicsit ha tudsz.
- Ok�, meglesz. De te is.
- J�l van. Szia. – mondtam �s mind a ketten utunkra szaladtunk. Amikor a h�zhoz �rtem, Atobe sof�rje m�g mindig az igazak �lm�t aludta, �gy sim�n �s k�nnyed�n be tudtam menni a h�zba. Ugyan egyszer majdnem megl�tott az egyik „ palota pincsi”, de sikeresen bejutottam a kiszemelt szob�ba. Halkan kinyitottam az ajt�t �s l�bujjhegyen bementem a szob�ba. Leraktam a cuccaimat a sz�k m�g� �s levettem a ruh�imat eg�szen als�nem�ig. Odatipegtem az �gyhoz �s r�n�ztem Atob�ra. M�g mindig alszik. Elvetem a cetlit amit otthagytam �s beb�jtam mell� az �gyba. M�g erre sem �bredt fel. Eln�ztem egy darabig ahogy alszik, majd engem is elnyomott az �lom….
- Kira! �bredj m�r…. – sz�l�tgatott Atobe reggel.
- M�ris…. – �ltem fel. – M�r mennem kell?
- Nem. Csak lesz�m�tva, hogy meddig csin�lod a hajad, meg mennyi ideig �lt�zk�dsz, gondoltam fel k�ne keltenem.
- Jah…. K�szi. – mosolyogtam. Kaptam egy cs�kot �s kik�sz�l�dtam az �gyb�l. Bevettem magamat a f�rd�be �s kb. 20 perc m�lva kij�ttem. Piros tr�ning gaty�t, fekete p�l�t vettem fel. Atobe m�r k�zben a h�z sok m�sik f�rd�je k�z�l az egyikben elk�sz�lt.
- Nah? Elk�sz�lt�l? – k�rdezte.
- Aham. Megy�nk?
- T�lem. – k�zen fogott �s elment�nk….



- Puha! – hangzott Sakaki – senpai ki�lt�sa.
- Megint…. – s�hajtottam.
- Mi?
- Semmi.
- M�g egyszer!
- Igen! – mondtam �s Ar�t�l megint kaptam egy j�, er�s szerv�t. M�r ezt csin�ljuk kb 3 �r�ja. M�r kezdem unni. Nem csoda hogyha a v�g�re az ember �t�sei t�k puh�k lesznek.
- Ilyen �t�sekkel akarsz ott is szerepelni?
- Ohh, hogy forduln�l fel. – morogtam t�k halkan.
- Ha az orrod alatt motyogsz nem �rtek semmit! – ki�ltotta nekem.
- Mondom, ohh, hogy futn�k el!
- Ne tedd! – sz�lt Mukahi.
- Mi�rt ne? Akkor hazamenn�k, meginn�k egy liter vizet…. – a felsorol�somat a Senpai telefoncs�rg�se szak�totta f�lbe. � f�lrefordult �s felette. Erre �n felugrottam �s kiny�jtottam r� a nyelvemet. – Uga - buga, bleeee! – utols� pillanatban ny�jtottam vissza a nyelvem.
- Te mit csin�lsz? – n�zett r�m furcs�n Sakaki – senpai.
- �n? H�t…. Csak…. Tudja, t�rzshajl�t�s jobbra, t�rzshajl�t�s ballra. – kezdtem el a j�l ismert gyakorlatot. Magamban m�r szidtam magamat, hogy hogyan tudtam megint ekkora h�ly�t csin�lni magamb�l.
- �hh…. Sz�val most ezt abba kell hagynunk, mert van egy fontos elint�zni val�m. Majd holnap tal�lkozunk. �s Kira!
- Igen? – fordultam meg, mert m�r mentem volna a fi�khoz.
- Ezeket a gyakorlatokat ink�bb hanyagold. – Ohh azt a g�nyos mosolyt, te kis….
- Igenis, dr�ga edz�. – mosolyogtam b�josan. Hogy fordulj fel! Ehehehe.
- T�rzshajl�t�s? Enn�l nem tudt�l jobbat? – vigyorgott Shishido.
- Jaj ne piszk�lj te is. – mondtam kipirulva.
- Jaja! Hagyjad! – mondta Atobe. – Csak �n piszk�lhatom.
- Heh? – n�ztem r� sz�r�s tekintettel. – Na j�. – s�hajtottam. – J�. Lenyugodtam. Akkor menj�nk haza. – mosolyogtam megint b�josan.
- F�lelmetes vagy. – fogta meg a derekam Atobe.
- Vuhahahaha.
- �n ink�bb azt mondom, hogy m�r megkerg�lt melletted. – fogta meg Ara kez�t Shishido �s elindultunk.
- H�! Ara! �sd le. – n�ztem a v�llam f�l�tt a l�nyra.
- M�g csak az k�ne! – karolta �t Shist.
- Ble! – ny�jtottam ki a nyelvemet. – �rul�. – duzzogtam.
- J� bocsi. – nevetett. – De akkor sem �t�m le. Huh…. Viszont ez egy el�g car nap volt. Senpai egyenl� k�l�n edz�sborzalom.
- Hehe. Ez j� volt. – nevetett Atobe. Ara �s �n csod�lkozva n�zt�nk r�. – Baj van?
- Te….
- Nevett�l. – fejezte a mondatot Ara.
- Az � vicc�n. – folytattam.
- Nos igen. – b�logatott Yuushi. – Nagy halad�s, ha m�r Atobe nem m�sok szenved�s�n hanem m�sok po�nj�n nevet. – igaz�totta meg a szem�veg�t.
- Kira! �sd le! – mondta Atobe.
- Mi vagyok �n kutya? – nevettem. – J� hogy nem harapd meg.
- Azt is mondom �n ha megcsin�lod.
- Na j�. – fogtam a fejemet. – Megsz�ntem l�tezni.
- M�g csak az k�ne. – h�zott k�zelebb Atobe. – Na be a kocsiba! – adta a parancsot.
- Igen, csak egy perc. – hagytam ott �s Ar�hoz futottam. – Elviszem egy percre. – fogtam karon �s elh�ztam a maratoni cs�kb�l.
- Mi k�ne?
- Este megint lesz program? – k�rdeztem halkan.
- Gondolom. – mosolygott. – Majd megcs�ngetlek.
- Oksa. Na menj, v�r a pasid.
- Ok�. Szia.
- Szia.