Kana
A kanji egyszer�s�t�s�b�l teh�t k�tf�le �r�srendszer keletkezett, a hiragana, �s katakana. A kett�t �sszefoglal�an kan�-nak nevezik. A hiragana jeleit a kanji mellett a jap�n szavak �r�s�ra haszn�lj�k. A katakana valamivel k�s�bb alakult ki, �s jeleit f�k�nt idegen szavak �s k�lf�ldi nevek �r�s�ra haszn�lj�k. A hiragana �s katakana ma haszn�latos alakj�t 1900-ban �llap�tott�k meg egy, az �llami iskol�kra vonatkoz� rendeletben. A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni helyes�r�si reform sor�n ezekb�l k�t hiragana-jelet, �s k�t katakana-jelet elavultnak nyilv�n�tottak, �s t�r�ltek, �gy ma mindk�t sz�tag�r�s 46 hivatalosan elismert jelb�l �ll. Sok esetben tal�lkozunk azzal, hogy a kanji �r�sjelek f�l�tt hiragan�k l�that�k. Ezek a kanji kiolvas�s�t seg�t� jelek, nev�k furigana.

A hiragana �s katakana �r�sjelrendszerek �t mag�nhanz�b�l (a, i, u, e, o) �s tizenn�gy m�ssalhangz�b�l (k, g, s, z, t, d, n, h, b, p, m, y, r, w) �llnak. A sz�tagok ezek kombin�ci�j�b�l alakulnak ki. A m�ssalhangz�k az n kiv�tel�vel soha nem szerepelnek �n�ll�an, csak mag�nhangz�val egy�tt alkothatnak sz�tagot.

Az �n. gojuon �r�sjelek az �t mag�nhangz�, �s a k, s, t, n, h, m, r, w, n z�ng�tlen m�ssalhangz�k kombin�ci�i.
Az �n. dakuon �r�sjelek az �t mag�nhanz�, �s g, z, d, b z�ng�s m�ssalhangz�k kombin�ci�i. Alakjuk megegyezik z�ng�tlen p�rjaik (k, s, t, h) �r�s�val, csak a jobb oldalukon k�t vonal (dakuten), a z�ng�s�t�jel tal�lhat�.
Az �n. handakuon �r�sjelek az �t mag�nhangz�, �s a f�lig z�ng�s p m�ssalhangz� kombin�ci�i. Ezen sz�tagok �r�sa megyegyezik a z�ng�tlen h m�ssalhangz�s �r�sjelekkel, csak a jobb oldalukon egy kis karika (maru) tal�lhat�, ami jelzi a f�lz�ng�s kiejt�st.
Az �n. youon az "�sszevont" hangok neve, vagyis egy m�ssalhangz� + ya, yu, yo sz�tagok kombin�ci�i.
A mag�nhangz�k ny�jt�s�t (vagyis a hossz� mag�nhangz�kat) v�zszintes vonnallal jel�lik.

Forr�s: AoiAnime