forr�s: wikip�dia
JAP�N KULT�RA, TUDOM�NY �S OKTAT�S
Engedjenek meg egy r�vid bevezet�t Jap�n f�ldrajz�r�l, mivel ez meghat�roz� t�nyez� a jap�n kult�ra �s gondolkod�sm�d kialakul�s�ban.
Jap�n Magyarorsz�gt�l igen t�vol, Eur�p�t�l keletre fekszik, K�na k�zvetlen szomsz�ds�g�ban. A jap�n szigetvil�g 3800 kilom�ter hossz� keskeny �vben ny�lik el, teljes ter�lete k�r�lbel�l 378000 n�gyzetkilom�ter. Ez valamivel nagyobb, mint az Egyes�lt Kir�lys�g ter�lete. Jap�n teljes ter�let�nek k�r�lbel�l 71 %-a hegyvid�k. 532 jap�n hegycs�cs magasabb 2000 m�tern�l �s a Fudzsij�ma, a legmagasabb 3776 m�ter. A jap�n szigetvil�g n�gy f� szigetb�l �ll: Hokkaido, Honsu, Sikoku �s Kyusu, tov�bb� van m�g k�r�lbel�l 3900 kis sziget. Ma k�t tengeralatti alag�t k�ti �ssze Hokkaidot Kyusuval. Sikokut egy hossz� tengeri h�d kapcsolja �ssze Honsuval.
Jap�n legnagyobb r�sz�n n�gy k�l�nb�z� �vszak van. Tavasz �s ny�r k�z�tt, j�nius k�zep�t�l j�lius k�zep�ig - Hokkaidot kiv�ve - es�s az id�j�r�s. Augusztust�l szeptemberig t�jfunok alakulhatnak ki zuhog� es�vel �s puszt�t� sz�llel. A csapad�k igen b�s�ges:1000 �s 2500 millim�ter k�z�tt van �vente. A kiad�s es�z�sek �s a megfelel� h�m�rs�kleti kl�ma miatt Jap�n legnagyobb r�sz�n gazdag erd�s�gek �s leny�g�z� veget�ci� tal�lhat�. Jap�nban 77 akt�v vulk�n van, amelyek term�szetes h�vforr�sokat t�pl�lnak. Ezzel a vulkanikus aktivit�ssal egy�tt j�r, hogy Jap�n �lland� f�ldmozg�soknak �s esetenk�nt nagyobb f�ldreng�seknek van kit�ve. T�rt�nelme sor�n Jap�n gyakran szenvedett el t�jfunok �s f�ldreng�sek okozta katasztr�f�kat, de nem puszt�totta idegen megsz�ll�s, csak 1945-ben, amikor amerikai bomb�k - az atombomb�kat is bele�rtve - lerombolt�k v�rosait. A f�ldrajzi adotts�gok hat�ssal voltak a jap�n t�rt�nelemre �s kult�r�ra. Jap�n hossz� id�n �t fizikailag �s politikailag el volt szigetelve a vil�gt�l, de amikor k�lf�ldiek �rkeztek az orsz�gba �s hozt�k a saj�t, jap�nok�t�l elt�r� kult�r�jukat, vagy amikor jap�nok utaztak k�lf�ldre, a jap�n emberek lelkesen tanultak a k�lf�ldiekt�l. A jap�n kult�ra elszigetelts�g�b�l fokozatosan kiszabadult, �s sokf�le n�z�pontot tett mag��v� a k�l�nb�z� kult�r�kb�l.
Jap�n �s a jap�n kult�ra r�vid t�rt�nete
Jap�n t�bb, mint 100000 �vvel ezel�tt n�pes�lt be, mint azt az �sat�sok sor�n el�ker�lt legr�gebbi emberi csontmaradv�nyok bizony�tj�k. A mai jap�nok �sei - �gy gondoljuk -18000-11000 �vvel ezel�tt j�ttek Jap�nba. Ez az utols� j�gkorszak idej�n t�rt�nt, amikor a vil�g�ce�n 140 m�terrel volt alacsonyabb, mint most, �s Jap�nnak sz�razf�ldi �sszek�ttet�se volt az �zsiai f�ldr�sszel. Ez a nagy n�pv�ndorl�sok kora volt vil�gszerte. Jap�n k�nnyen el�rhet� volt a nom�d n�pek sz�m�ra. �szakr�l a koreaiakkal �s k�naiakkal rokon �j-mongol t�rzsek �rkeztek, d�lr�l pedig a d�l-�zsiai n�pekkel rokon �-mongolok j�ttek. A jap�n alapvet�en mongoloid n�p, ez a kevered�s k�vetkezm�nye, �mb�r az ainuk �szak-Jap�nban az el�-kauk�zusiak k�z� tartoznak. Az id�sz�m�t�s szerinti 7. sz�zadban a kevered�s csaknem befejez�d�tt, �s a jap�n n�p homog�nn� v�lt.
A jap�n t�rt�nelem h�rom f� peri�dusra oszthat�:
� �kor (i.e. 800 - i.sz.1191);
� k�z�pkor (1192 -1867);