Forr�s: Wikip�dia
Sake

A szake Jap�n hagyom�gyos itala m�r nagyon r�g�ta. El�sz�r a jap�n m�toszokban jelent meg, modern k�sz�t�sm�dja m�r kb. a 17. sz�zadban kialakult.
A szake �tl�tsz� �s sz�ntelen (esetleg egy kiss� s�rga) folyad�k, megk�zel�t�en 15% alkoholt tartalmaz.
1993-as statisztika szerint a jap�nok, legink�bb s�rt ittak (72%), ezt k�veti a szake (15%). Az export�lt szake menyis�ge 19 826 liter, ami megegyezik Toki� k�thavi szakefogyaszt�s�val.
A szake is erjesztett ital, mint a s�r �s a bor.
A szake k�sz�t�s�n�l az elj�r�s egyszer�bb, mint a s�rn�l vagy a born�l, mert a jap�nok elegend� cukrot biztos�tanak az �leszt�nek az alkohol el��ll�t�s�hoz. Tudni kell, hogy a s�r- vagy szake�leszt� gabonakem�ny�t�t nem k�pes alkoholl� alak�tani.
�sszet�tel�t tekintve a szake csak rizsb�l �s v�zb�l �ll. A hagyom�nyos k�sz�t�si m�d szerint mi a leveg�ben l�v� �leszt�gomb�kat hasznos�tjuk. De most, az �rak cs�kkent�se �s az erjeszt�si id� megr�vid�t�se c�lj�b�l, gyakran haszn�lnak a szake�zemek r�sz�re �rus�tott szake�leszt�t.
Szake k�sz�t�s�n�l a v�znek is nagy a jelent�s�ge. Sok �vvel ezel�tt haszn�ltuk a foly�k, tavak viz�t is, de mos m�ly kutakb�l nyert vizet haszn�lunk, sz�r�s ut�n. J� szak�r�l h�res vid�kek j� rizsben �s j� v�zben is gazdagok.
20 �vvel ezel�tt csak kev�s fiatalt �rdekelt a szake. (B�rmely orsz�gban gyakran el�fordul, hogy a fiatalok elutas�tj�k a hagyom�nyokat.) S�t sz�nd�kosan el�nyben r�szes�tett�k a s�rt �s a whisky-t a szak�val szemben. De az ut�bbi �vekben a szake nagyon n�pszer�v� v�lt a jap�n fiatalok k�r�ben.
"Toozi" ir�ny�t� �s mesterember, aki szak�t k�sz�t. Ny�ron a mez�gazdas�gban dolgozik, de t�len az �zemben lakik, k�l�n a csal�dj�t�l, hogy szak�t k�sz�tsen. A szake az � terve szerint �s ir�ny�t�sa alatt k�sz�l.

Jap�nban kb. 8000 "Toozi" van. Saj�t helyi csoportjuk �s st�lusuk van a szakek�sz�t�shez, �s �gy �lvezhetj�k a szak�k �z�nek v�ltozatoss�g�t.
"Kuramoto" jelenti a szakek�sz�t�t, vagy az � �zem�t. Jap�nban kb. 2000 szake�zem tal�lhat�. N�h�ny k�z�l�k nagy �zem, iparszer�en k�sz�t szak�t. De legnagyobb r�sz�k kis �zem, melyek kevesebb, mint 20 000 liter szak�t gy�rtanak havonta.