Forr�s: Wikip�dia

Jap�n lakoss�ga egyszerre k�t jelent�s vall�st gyakorol, a sint�t �s a buddhizmust. Ezek m�sf�l ezer �ve l�teznek egym�s mellett �s hatnak egym�sra. A sint� Jap�n �shonos hitvil�ga, a jap�n buddhizmus azonban olyan vil�gvall�s, amely Kelet- �s D�lkelet-�zsi�ban, illetve Nyugaton t�bb sz�z milli� h�v�t mondhat mag��nak.
Jap�n �shonos vall�s hagyom�ny�nak neve az istenek �tja, ezt jelenti a Kami no Micsi jap�n kifejez�s, illetve a sint� sz� is, amely a k�nai sen (szellem) �s tao (�t) jap�n kiejt�s szerinti �sszevont alakja. Mindk�t elnevez�st a sen �s a tao k�nai �r�sjegy�vel jel�lik. A XVII -- XIX. sz., a vall�s �jj��led�s�nek id�szaka �ta a sint� az elterjedtebb megnevez�s -- b�r a fel�leszt�s�t szorgalmaz�k �ppens�ggel K�na-ellenes �rzelm�ek voltak.
B�rmekkora hat�st gyakorolt is a k�nai hitrendszer, filoz�fiai �s m�v�szet, Jap�n mindig meg�rizte m�ss�g�t. A jap�nok �sid�k �ta saj�t �zl�s�kre form�lnak minden m�s k�lt�r�b�l �tvett elemet. A Jap�nban gy�keret vert mahaj�na buddhizmus ir�nyzatai -- a "narai iskol�k", a tendai, a singon, a dzs�d�-s�, a dzs�d�-sins�, a nicsiren-s� �s a nicsiren-s�s�, a zen �s egy�bb felekezetek -- hamarosan �n�ll� jap�n arculatra tettek szert, amelyet m�ig meg�rizt�k. �gy a sint� �s a buddhiuzmus k�z�tti hat�rvonal elmos�dott, ezt mutatja, hogy sz�mos buddhista istent sint� kamik�nt is tisztelni kezdtek.
Az ut�bbi �vtizedekben Jap�nban kialakultak az �n. �j vall�sok, ugyanakkor �jja�ledt az eredetileg a XVI. sz.-ban meghonosodott, de hamarosan elnyom�st szenved� kereszt�nys�g is. E hitrendszerek felvir�goz�s�hoz a Tokuvaga-s�gun�tus utols� h�rom �vtized�ben (1837-1867) tapasztalt t�rsadalmi k�osz, illetve a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni gyors gazdas�gi fejl�d�s szolg�ltatta a mozgat�er�t. Mindk�t esetben a k�lf�ldi �s �shonos elk�pzel�sek, szok�sok, r�tusok �s hiedelmek meglehet�sen finom �tv�zet�b�l saj�tosan jap�n hagyom�ny alakult ki.

A t�rsadalmi �sszefog�s �s egy�ni �rdekek ezzel egy�tt j�r� h�tt�rbe szor�t�sa a sint� �s a buddhista ir�nyzatot egyar�nt a kezdetekt�l jellemzi. Az �vsz�zadok sor�n mindk�t vall�sban fontos er�nynek sz�m�tott az egy�n al�rendel�se a k�z�ss�g j�l�te �rdek�ben, legyen az h�zn�p, a rizstermeszt� falu, a z�rt szamur�j elit vezette feud�lis f�ldbirtok vagy ak�r egy mai multinacion�lis v�llalat alkalmazotti k�z�ss�ge.