CSUNG KUJ

a d�mon�z�


A d�monokat, k�s�rteteket t�vol-tart� f�lelmetes v�disten pap�rrafestett k�pm�sait hagyom�nyo-san a S�rk�nycs�nak-�nnep�nszok�s kif�ggeszteni a k�nai h�-zak ajtajaira. Kultusza mind a mainapig elevenen �l, sz�mos k�naicsal�dn�l megtal�ljuk �br�zol�-s�t, ha m�sk�nt nem is, de egy ol-cs�bb pap�rkiv�g�s vagy fest-m�nym�solat form�j�ban. Porce-l�n szobra gyakran odaker�l ah�ziszent�ly isteneinek sor�ba.

Csung Kuj a k�nai mitol�gia legismertebb, legn�pszer�bb �rd�g- �s d�mon�z� v�distene. Hagyom�nyosan az �v utols� napj�n, valamint az �t�dik holdh�nap �t�dik napj�n (ez n�lunk j�nius elej�re esik) rendezett S�rk�ny-cs�nak-�nnep�n szok�s festett k�pm�s�t az ajt�kra kif�ggeszteni. F�lelmetesen torzonborz, nagyszak�ll�, kivont karddal fenyeget�, legink�bb �l�nk v�r�s �s fekete figur�j�nak szem�t a gazdagabb csal�dok csirkev�rrel festik meg, hogy hat�sa m�g er�sebb legyen. Ekk�nt a csal�d nyugodt lehet, hogy otthon�t nem h�borgatj�k majd a s�t�t alvil�g d�monai, k�s�rtetei, de m�g az �telm�rgez�st�l is meg�vja �ket. Csung Kuj nem szerepl�je az �si k�nai mitol�gi�nak. Alakj�val el�sz�r egy Szung-kori (960-1279) anekdot�ban tal�lkozunk, amelyben a Tang-dinasztia egyik cs�sz�ra, az �pp mal�ri�ban szenved� Ming Huang (713-756) �lm�ban jelenik meg. Csung Kuj ekkor el�kapja �s megleck�zteti a palot�ban gar�zd�lkod� pimasz d�mont. Hajdan�n a sz�l�k gyakran adt�k gyermek�knek a Csung Kuj nevet egyfajta v�d�n�vk�nt. A Ming- (1368-1644) �s a Csing-dinasztia (1644-1911) idej�n h�rom reg�ny is sz�letett, amelynek f�h�se Csung Kuj. Az egyik t�z fejezetes v�ltozatb�l, melynek c�me az �rd�g�z� Csung Kuj megismerhetj�k K�n�ban legn�pszer�bb t�rt�net�t. Eszerint Csung Kuj kimagasl� tehets�g�, �m borzalmasan cs�f �br�zat� �r�stud� volt. Annak ellen�re, hogy a f�v�rosban rendezett legmagasabb hivatalnoki vizsg�n els� helyet szerzett, a cs�sz�r megpillantv�n r�t arc�t megvonta t�le a c�met. Csung Kuj elkeseredetts�g�ben a tr�nterem l�pcs�in, a cs�sz�r sz�ne el�tt �tv�gta saj�t tork�t �s meghalt. A cs�sz�r megb�nva d�nt�s�t kinevezte a halott �r�stud�t D�mon�z� nagyszellemnek.

Csung Kuj lelke az alvil�gba �rkezv�n tal�lkozott Jen-l�val, az alvil�g uralkod�j�val, akit�l azt a megb�z�st kapta, hogy kutassa fel �s b�ntesse, vagy �lje meg az evil�gba sz�k�tt pokolfajzatokat. Seg�ts�g�l t�bb sz�z pokolkaton�t is rendeltek mell�. A t�rt�net v�g�n Csung Kujt a feladat sikeres befejeztekor a Mennyei Cs�sz�r isteni ranggal jutalmazta meg.

Csung Kuj �lland� attributuma a k�peken is l�that� kard, amely egyes forr�sok szerint b�verej�, s kiv�l�an alkalmas a d�monok lenyakaz�s�ra. �lland� k�s�r�je a denev�r, aki kalauzak�nt seg�t neki felkutatni a d�monok k�s�rtette helyeket. A festett k�peken szinte mindig megjelen� denev�r m�g boldogs�got, szerencs�t is jelent, hiszen fu-nak ejtett hangalakja egybecseng a boldogs�g jelent�s� �r�sjegy hangz�s�val.

A reg�nyek mellett sz�mos dr�m�nak is f�szerepl�je Csung Kuj. Az egyik roppant n�pszer� v�ltozat azt mes�li el, mik�nt h�zas�totta ki a h�g�t.

Figur�ja, t�rt�nete minden korban megihlette a k�pz�m�v�szeteket is. Leggyakrabban fenyeget� p�zban, d�monokkal k�r�lv�ve festett�k meg, de olykor pihen� h�sk�nt, vagy �pp h�g�t k�s�r� fiv�rk�nt �br�zolt�k.

Liu Csang: Csung Kuj, az �rd�g�z� (Tokaji Zsolt ford�t�sa) 

                        Forr�s: Terebess sz�r�lapok