By: FmaFan
A vilg legnagyobb vrosa: Tokyo
Ma 29 000 000 ember l Tokyoban.
Tokyo a modern Japn szve. A vilg egyetlen egy rgijban sem l s dolgozik annyi ember, mint ebben, vrosban. S a szaporulat korltai belthatatlanok. A vilgnak ezen a srn lakott terletn a legnagyobb a lakterlet hinya. Japnban jelenleg komoly vitk trgyt kpezi egy n. pt fvros ltrehozsa, amely Tokyo terletn kvl helyezkedne el. A kzigazgats tkltzne a szomszdos Nagojba, a csszr, pedig az si csszri vrosba, Kiotba. Nincsenek knny helyzetben a Tokyba ltogat vendgek, mivel a repltr 80 km-re fekszik a vrostl. Autbusszal s taxival sem lehet gyorsabban bejutni a vrosba. Az vek ta tervezett gyorsvast, pedig mg csak a tervezasztalon ltezik. A vros 2 nagy rszre osztdik: az alsvrosra, Shitamachira s a felsvrosra, Yamanotra. Ma mr azonban a kt vros kzti klnbsgek sszemosdtak. Aki zletkt szndkval rkezik ide, udvarias elbnsban rszesl. A Tokyo, keleti fvrost jelent.
Tokyo:
Csendes-cenra nyl Kant-sksg keleti szeglyn, az Ara-Kava s Tama-Gava folycskk kztt fekszik, rszben a folyk ltal feltlttt lapos alfldn, rszben a nyugat fel magasod lejtkn. A Tokii-bl a kzpkorba mg messze benylt a Kant-sksg terletre, az vros annak idejn kzvetlenl a part mentn fekdt. Meleg, flledt nyar, enyhe, szraz tel szubtrpusi ghajlatt a monszun szablyozza. Az egy vben lehull kb. 1600mm csapadk fleg a nyri s az szi napokon, hull le.
A vros hossz mltra tekint vissza. A 12. szzadban mg Edo (bl) nven volt ismert, csak 1457-ben vlt vross. Gyorsabb fejldnek 1603-tl indult, amikor a hatalom a sgunok kezbe kerlt. |