Jap�n szoros gazdas�gi �s politikai kapcsolatokat �pol kulcsfontoss�g� sz�vets�ges�vel, az Egyes�lt �llamokkal[20]. Az egy�ttm�k�d�s alapja az 1960-ban megk�t�tt amerikai-jap�n biztons�gi szerz�d�s. Az orsz�g 1954 �ta r�sze az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek �s csaknem k�t �vtizeden kereszt�l nem �lland� tagk�nt az Biztons�gi Tan�csban is helyet kapott. Tagja a G4-nek (�lland� tags�got ig�nyel a Biztons�gi Tan�csban[21]), a G8-nak �s az APEC-nek is, �gy akt�van r�szt vesz a nemzetk�zi gazdas�gi �s politikai �letben. Jap�n a vil�g m�sodik legnagyobb fejleszt�si seg�lyt ny�jt� �llama �vi 8,86 milli�rd amerikai doll�rral (2004-es adat). B�kefenntart�, nem harcol� csapatokat �llom�soztatott Irakban is, de k�s�bb kivonta azokat.

Sz�mos ter�leti ig�nye van: a Kuril-szigetek d�li r�sze Oroszorsz�gt�l, a Liancourt-szikl�k D�l-Kore�t�l, a Szenszaku-szigetek �s az Okinotorosima k�r�li k�l�nleges gazdas�gi szektor K�n�t�l (valamint Tajvant�l). A Kuril-szigetek miatt Jap�n val�j�ban m�g ma is h�bor�ban �ll az oroszokkal, mivel b�keszerz�d�st a k�t orsz�g a m�sodik vil�gh�bor� �ta nem k�t�tt[22].

Jap�n vit�ban van �szak-Kore�val is az elrabolt jap�n �llampolg�rok �s az atomfegyverek �gy�ben.