K�NAI P�NZ�RM�K



A k�nai civiliz�ci� hajnal�n m�g csak egy tengeri kagyl�t haszn�ltak �rt�km�r�k�nt. A bronz�nt�s technik�j�nak kifejleszt�se ut�n a bronz p�nzek terjedtek el. Az els� p�nzleletek az i.e. 7. sz�zadb�l, a Tavaszok �s �sz�k Korszakb�l sz�rmaznak. Ezek a lap�tny�lform�j� p�nzdarabok �tlag 5-6 cm sz�lesek �s 10-15 cm hossz�ak. Szint�n e korszak jellegzetes p�nze az �n. k�sp�nz, amely k�sre vagy r�vid kardra eml�keztet.

A p�nz m�ig is ismert, leg�ltal�nosabb form�j�t a Hadakoz� Fejedelems�gek idej�n (i.e. 5. sz-i.e. 3. sz.) nyerte el. Ekkort�l v�ltak az �rm�k kerekk�, a k�zep�k�n egy n�gyzetes lyukkal.

A hagyom�nyos k�nai p�nz�rme alakj�nak megvan a maga saj�tos szimbolikus jelent�se. A k�nai felfog�s szerint az �rmek k�ralakja az �gre, rajtuk a n�gysz�gletes lyuk a F�ldre, a lyuk k�r� rendezett �r�sjegyek pedig a kult�r�ra, azaz mag�ra az emberre utalnak. �gy teh�t a p�nz�rm�k az �g, a F�ld �s az ember t�k�letes harm�ni�j�nak megval�sul�s�t fejezik ki. Kezdetben az �rme egyik oldal�n, a lyuk egy-egy oldal�n k�t �r�sjegyet helyeztek el. Ezek az �n. nien-ha�k, vagyis az uralkod�si ciklusok k�t �r�sjegyb�l �ll� elnevez�sei. A szigor� k�nai id�rendnek megfelel�en ezen nien-ha�k-b�l a szak�rt� k�nnyed�n meg�llap�thatja, melyik �vben vert�k az �rm�t. Az �rm�k m�sik oldal�t, a „fejet” vagy �resen hagyt�k, vagy k�l�nb�z� mot�vumokkal, legt�bbsz�r n�v�nyi mint�kkal d�sz�tett�k. A Tang-dinasztia idej�t�l (7. sz.) az �rm�ken felt�ntett�k a p�nzt�pus elnevez�seit, amelyre leggyakrabban a tung pao („�ltal�nos kincs”) vagy j�an pao („f� kincs”) kifejez�seket haszn�lt�k. �gy pl. egy „Csien-csung teng pao” felirat� p�nzr�l egy id�rendi t�bl�zat seg�ts�g�vel k�nnyen meg lehet �llap�tani, hogy a Tang-dinasztia idej�n, 780-ban ker�lt haszn�latba. A mandzsu Csing-dinasztia idej�n (1644-1911) a mot�vumok helyett a k�nai felirat mandzsu nyelv� ford�t�s�t t�ntett�k fel.

A bronzr�l fokozatosan �tt�rtek a r�zre. Igazi �rt�km�r�v� pedig az ez�st v�lt, amelyet t�mb�kbe, vagy cs�nak-alak�ra �ntve haszn�ltak. A r�zp�nz volt a v�lt�p�nz. T�bb tucat, de olykor t�bb sz�z �rm�t f�ztek fel egy zsin�rra, hogy �gy forgalmaz�sukat megk�nny�ts�k. Az ilyen f�z�reket csak ritk�n sz�molt�k �t, �rt�k�ket �ltal�ban a s�lyuk lem�r�s�vel becs�lt�k fel. M�ra a k�nai �rmegy�jt�s a numizmatika k�l�nleges �g�v� n�tte ki mag�t. A vil�g k�l�nb�z� pontjain pl. Londonban, Toki�ban, Hongkongban vagy Szingap�rban el�kel�, nagyszab�s� �rver�seket rendeznek, amelyeken kimondottan k�nai �rm�k ker�lnek kalap�cs al�. Egy-egy ilyen aukci� alkalm�val nem ritk�k az ezer USA $ kiki�lt�si �rt�k� t�telek sem. A fentebb eml�tett Tang-dinasztia korabeli �rm�k �ltal�ban h�romsz�z-�tsz�z USA $-�rt tal�lnak gazd�ra.

                         Forr�s: Terebess sz�r�lapok