KUAN-JIN
A Legf�bb Oltalmaz�



Kuan-jin (Kuan-si-jin, ritk�bban Kuan-ce-caj – k�naiul, Kvanim, Kvanszeim – koreaiul, Karmon – jap�nul) a t�vol-keleti buddhista mitol�gia egyik legfontosabb alakja azonos a mahajana �s vadzsrajana buddhizmus Avalokit�svara nev� bodhiszattvaj�val, a k�ny�r�letess�g megtestes�t�j�vel. Az avolokita-isvara �sszetett sz�, amelyet ford�tanak „lefel� tekint� isten”-nek, a „megl�t� �r”-nak, „a tekintet isten�”-nek is. Lehets�ges, hogy Avalokit�svara nev�nek eredeti form�ja: Avolokitaisvara „hangokat figyel�”-t jelentett, ez az alak l�that� a K�z�p-�zsi�ban megtal�lt legr�gibb k�ziratokon is. A felt�telez�st val�sz�n�s�tik a buddhista sz�tr�k korai k�nai ford�t�sai is, ahol Avalokit�svar�t Kuan-jinnek („hangokat figyel�nek”) vagy Kuan-si-jinnek („a vil�g hangjait figyel�nek”) nevezik. K�n�ban ez a forma maradt fenn, b�r a 6. sz�zadt�l megpr�b�lt�k Kuan-ce-cajra (figyel� fejedelemre) v�ltoztatni, ami a szanszkrit sz� t�k�rford�t�sa.

Kuan-jinhez h�vei seg�ts�g�rt fordulnak, elmaradt gyermek�ld�s, sz�l�s �s a legk�l�nf�l�bb bajok, betegs�gek eset�n. A n�i lakr�szek v�delmez�j�nek is tartj�k, valamint a vesz�lyes foglalkoz�st �z� emberek p�rtfog�j�nak. K�l�nf�le alakot �lthet – �sszesen 32 f�l�t –, hogy megmentse a szenved�ket, akiknek nemcsak a seg�lyki�lt�sai, de a s�hajai is eljutnak hozz�. Megjelenhet Brahma, Gan�sa, Visnu, Siva alakj�ban is, v�ltozhat Buddh�v� vagy b�rmely m�s l�nny� �s behatolhat b�rhov�, m�g a buddhista pokolba is. Alakv�ltozatai k�z�l kezdetben K�n�ban a brahman �s a harcos, csi-kang volt a legismertebb – �gy mutatj�k a 8-10. sz�zadban keletkezett h�res tunhuangi �br�zol�saik is. Neme ezut�n fokozatosan megv�ltozott, f�rfi alakj�val p�rhuzamosan n�i alakban is megjelent, illet�leg nem n�lk�li l�nyk�nt vagy kett�s nemi jelleggel: keblei �s n�ies von�sai voltak, de egy�ttal v�kony bajuszk�ja, f�rfias izmai is. K�s�bb egy�rtelm�en n�nek �br�zolt�k, a n�phitben egybeolvadt alakja egy r�gi k�nai istenn��vel. N�gykez�, nyolckez� �s tizenegy fej�, ezerkar� v�ltozatai vannak, t�bbnyire �llva jelen�tik meg. Fels� teste mez�telen, haj�t d�szes diad�m fogja �ssze, nyakl�ncok, f�gg�k, karperecek, szalagok �kes�tik. Als� test�t red�z�tt, drap�ria-szer� anyag takarja. Olykor tigrisb�rb�l k�sz�lt szokny�t hord a rettenthetetlens�g jelk�pek�nt. Jobb kez�ben illatszeres vagy elix�res ed�nyt tart, balkeze teste mellett pihen. Kezeiben lehet k�t�l, k�nyv, olvas�, v�ndorbot, h�rom�g� gereblye, kors� f�zfa�ggal, l�tuszvir�g. Ezerkar� �br�zol�sainak mindegyik kez�ben szem l�that�; ezekkel egyszerre l�tja a vil�gmindens�g valamennyi szenved�j�t. Attrib�tumokat nem tart� kezeivel gyakran a rettenthetetlens�g �s a k�v�ns�gteljes�t�s ujj- �s k�z-tart�s�t form�lja, de im�ra �sszetett kezekkel is felt�nik. Kegyes �s rettenetes arccal is szokt�k megmint�zni t�bbnyire f�b�l, f�mb�l, csontb�l, porcel�nb�l, apr�l�kos, finoman m�v�szi munk�val.

B�r kultusza Indi�ban keletkezett, k�l�n�sen K�n�ban Kore�ban �s Jap�nban terjedt el, a n�p k�r�ben az egyik legn�pszer�bb isteni l�ny. Szobrocsk�it gyakran magukkal viszik utaz�saikra, de az otthonokban is megtal�lhat�k. Alakj�t a mai napig nagy tisztelet �vezi. A dalai l�m�t is a Legf�bb Oltalmaz� f�ldi megtestes�l�s�nek tartj�k.

                              Forr�s: Terebess sz�r�lapok