M�r este volt. Atobe h�z�ban voltam �s a sz�momra kijel�lt szoba �gy�ban fek�dtem. Gondolkodtam…. A Seigakun…. Echizen Ryom�n…. A n�v�remr�l…. Atob�r�l…. Ar�r�l…. De a v�g�n elnyomott az �lom.
A mobiltelefonom cs�rg�s�re �bredtem fel. Fel�ltem az �gyon �s megt�r�ltem a szemem. R�n�ztem az �r�ra. 10 �ra volt. Felvettem magam mell�l a telefonomat �s a f�lemhez raktam.
- Tess�k? Manase.
- Szia, itt meg Atobe. Felkeltettelek? El�g k�s�n vetted fel a telefont. M�r azon gondolkodtam, hogy lerakom.
- Bocs�nat. Csak egy kicsit szund�tottam.
- T�nyleg? Bocs.
- Semmi gond. Na mit csin�ltok a fi�kkal?
- Az most mindegy. Nem tudn�l lej�nni?
- Lej�nni? Hova?
- A partra. Tudod ahol futni szokt�l.
- J�l van, lemehetek, de minek?
- Akkor majd tal�lkozunk, szia! – tette le.
- Ez meg mi volt? – raktam le �n is a telefont. Kib�jtam az �gyb�l �s a szekr�nyhez mentem. Kivettem bel�le egy nadr�got �s egy p�l�t, majd lementem a nagykapuhoz.
- Hova k�sz�l kisasszony? – j�tt oda Atobe egyik alkalmazottja.
- Atobe elh�vott a partra. �gy hogy oda igyekszem. – mosolyogtam.
- Esetleg ne vigye el az egyik sof�r? – aj�nlotta fel.
- Ugyan, dehogy.
- De az �rfi nem fogja ezt nek�nk j� szemmel n�zni. – aggodalmaskodott.
- H�t j�l van, de csak akkor ha nem jelentek probl�m�t.
- Ugyan, dehogy. Ne is mondjon ilyeneket. M�ris sz�lok az egyik sof�rnek, addig k�rem menjen v�rjon itt. – sietett el. Egy p�r percig m�g �lltam ott, majd megj�tt az aut� �s betess�keltek az �l�sre. Am�g oda nem �rt�nk az ablakon b�multam kifele. Vajon mit akarhat Atobe? T�nyleg �s a t�bbiek is ott lesznek?
Amikor le�rt oda az aut� m�r mindenki a parton volt, de senki sem vette �szre, hogy megj�ttem.
- Kisasszony, esetleg v�rjam meg az �rfival?
- Nem, k�sz�n�m, nem kell. Ha Atobe szeretne valamit akkor �gy is sz�l. K�sz�n�m, hogy elhozott id�ig. – mosolyogtam r�, majd elhajtott. K�r�ln�ztem. Kabaji, Hiyoshi �s a t�bbiek a v�zbe vezet� k�l�pcs�n �ltek. Shishido �s Ara ugyan�gy csak �k a m�sodik fokon �lelkezve. Atobe a korl�tnak t�maszkodva �llt �s n�zte a vizet.
- Te itt mag�nyosan? – mondtam a h�ta m�g�tt.
- Nocsak? – fordult h�tra. – Megj�tt�l?
- Mint ahogy l�tod. – mondtam neki kedvesen, majd odaj�tt hozz�m �s adott egy gyors cs�kot. Nem volt hossz�, de amit akkor �rzett, minden benne volt.
- Na, mi j�t csin�ltatok a fi�kkal?
- Semmi �rdekeset. Na �lj�nk le a t�bbiekhez. – fogta meg a kezem �s a l�pcs�h�z h�zott. Le�lt�nk a l�pcs� legfels� fok�ra. Amikor Ara �s Shishido �szrevette, hogy mi is ott vagyunk kedvesen r�nk mosolyogtak �s abba hagyt�k amit csin�ltak.
- Na mi van veled Kira? – k�rdezte Shis.
- Semmi k�l�n�s, de nem avatn�tok be, hogy minek kellett idej�nn�m?- n�zetem Atob�ra.
- Most m�r szerintem beavathatn�d. – hajtotta Ara a fej�t Shihsido mellkas�ra, k�zben Atob�ra n�zett.
- Hm…. Lehet. – n�zett el egy ir�nyba �s felmutatva jobb kez�t csettintett.
- Mi az? – n�ztem zavartan k�r�l, mert mindenki az �gre emelte a tekintet�t. �n Atob�rra n�ztem h�t ha elmondja v�gre, de nem tette. Amikor puffan� hangot hallottam �n is az �gre n�ztem.
- T�zij�t�k? – csod�lkoztam �s fel�lltam, �gy n�ztem tov�bb. Ara felfutott a korl�thoz �s �gy gy�ny�rk�d�tt benne. P�r pillanat m�lva �n is k�vettem a p�ld�j�t.
- Mi ez Ara? – k�rdeztem, de m�g mindig az �gen t�ncol� f�nyeket n�ztem.
- Ez?.... ezt Atobe rendezte…. A Hyotei gy�zelm�re.
- Gy�zelm�re?
- Igen. Mivel…. Nyerni fogunk, nem? – mosolygott r�m.
- De. Nan�. – �rtettem egyet. Egy id� ut�n Atobe �s Shishido is odaj�tt hozz�nk. Atobe szorosan �t�lelt h�tulr�l.
- Ez nagyon sz�p. – mondtam.
- Gondoltam, hogy tetszeni fog.- s�gta a f�lembe.
- Akkor nem is bili�rdozni voltatok?
- Nem igaz�n. – nevette.
Negyed�r�ig tartott m�g a t�zij�t�k. Atobe egy pillanatra sem engedett el. A baj csak az volt, hogy el�gg� leh�lt a leveg� �s mivel rajtam csak egy ujjatlan p�l� volt kezdtem f�zni. M�sok persze hoztak pulcsit, mert tudt�k, hogy meddig maradnak itt �s sz�m�tottak az id�re is.
- Te f�zol! – ford�tott mag�val szembe Atobe.
- H�t �hm….
- Na j�…. –s�hajtott �s a v�llaimra ter�tette a dzsekij�t.
- De akkor te fogsz f�zni. – szabadkoztam, de megcs�kolt.
- Te is tudod, hogy nem vagyok egy f�z�s fajta.
- J�, de….
- Csitt. – tette az ujj�t a sz�mra. – Semmi de! Ink�bb menj�nk haza.
- J�. – karoltam �t.
Mindenkit�l elb�cs�ztunk �s megbesz�lt�k, hogy holnap mi lesz, ki – kivel fog gyakorolni �s eff�l�k, majd haza ment�nk. Kiemelem, gyalog! Ugyanis Atobe nem ragaszkodott ahhoz, hogy kocsival menj�nk �s sz�pen hazas�t�ltunk. A parkon kereszt�l ment�nk �s v�gig fogtuk egym�s kez�t.
- Tetszett? – k�rdezte egy id� ut�n.
- Persze, hogy tetszett! – mosolyogtam. – M�r �vek �ta nem tudtam �l�ben l�tni. Nem volt kedvem lemenni, de most hogy ezt l�ttam nagyon boldog vagyok.
- Igaz�n? – n�zett r�m kedvesen.
- Persze. Hazudn�k �n neked?
- Akkor…. – �llt meg. – Meg�g�rek valamit.
- Hm? Mit? – �lltam meg �n is. � k�zelebb j�tt �s �t�lelt.
- Ha megnyerj�k az eg�szet…. Akkor megint l�thatod ezt �s….
- �s?
- Kapsz t�lem valamit. – cs�kolta meg a nyakamat.
- Gondolom nem mondod el, hogy mit.
- M�g sz�p, hogy nem.
- H�t akkor musz�j lesz megnyerni a versenyt. – n�ztem fel r�.
- Bizony. – cs�kolt meg….


Teltek a napok…. A hetek….�gy t�nt mintha jobbak lenn�nk most mint eddig…. A v�llam f�jt, de nem t�r�dtem vele. Az utaz�s reggel�n voltunk, mivel busszal ment�nk Szappor�ba.
A n�v�rem �s Huang voltak olyan rendesek, hogy kij�ttek a buszhoz.
- De biztos, hogy nem baj, hogy kij�tt�l? A pici….
- Nincs baj! – mondta m�r kicsit idegesen Katsue, mert m�r kb 5 perce mondom neki, hogy nem kellett volna kij�nnie a buszhoz, mert nem akarom, hogy a picivel a has�ban j�rk�ljon ide – oda.
- Nem kell agg�dnod a n�v�red miatt, biztos tudja mit akar. – j�tt oda Atobe.
- Val� igaz. – b�logatott.
-Te � Kira n�v�re? - K�rdezte Ara Shishidot�l.
- Aha. Hasonl�tanak egym�sra nem?
- Mivel testv�rek.-(csepp)
- Te Atobe, hol van Ara?
- Az el�bb m�g a buszt csod�lta.
- T�nyleg el�g f�ny�z� egy j�rg�ny. – n�zte Huang. H�t igen…. Sz�p feh�r busz volt, bel�l k�nyelmes �l�sekkel, t�v�vel, r�di�val. Az �l�sek h�trahajthat�ak voltak, sz�val ha valaki elf�radt nyugodtan lehetett aludni rajta. Emellett nem kellett kuporogni az �l�sekn�l, mert mindenkinek el�g helye volt.
- H�t jah. Atob�nak megvannak a kapcsolatai. – vigyorogtam.
- De mi�rt keresed? – n�zett r�m Atobe.
- Be akarom mutatni Katsu�knak.
- Aha. Am�gy ott van Shishidoval.
- �hh t�nyleg! Araa!! -ki�ltottam neki oda.
- Jelen! – n�zett r�m.
- Gyere ide! – mutattam, majd oda futott.
- Nah, � a n�v�rem Katsue. � pedig a bar�tja Huang.
- �rvendek. – hajolt illedelmesen meg, majd a n�v�rem�k is.
- � pedig. – mutattam Katsue has�ra. – A kisbab�juk.
- Komolyan? Ez �llati, nem is mondtad, hogy a n�v�red terhes.
- Ezer bocs�nat.
- H�t gratul�lok. – mosolygott Ara. – Ohh jut eszembe. A sof�r k�rdezi, hogy a csomagjaidat beraktad m�r.
- M�r mi�ta. Csak ott van nagyon oldalt. – mutogattam a buszra, ahol a csomagok voltak.
- Ok�, akkor megmondom neki. – futott el.
- �s ideges vagy? – k�rdezte Huang.
- Szerinted? Aludni sem tudtam. – fogtam a fejem. – �� mindj�rt s�rva fakadok. – raktam a fejem Atobe mellkas�ra, � pedig a h�tamra rakta a kez�t �s b�ztat�an megveregette.
- Azt ne. – nevetett Katsue. – Mikor sz�lltok fel?
- Ha mindenki itt lesz �s mindenki elint�zte apr�bb dolgait.
- Mint Kira a p�nikroham�t? – mutatott r�m Katsue.
- Igen p�ld�ul. – vigyorgott Atobe.
- Ez nem p�nikroham! Csak…. – gondolkodtam el. – Izgul�s…. Mind�ssze….
- Ahaa. – b�logatott Atobe.
- H�� Kira! Atobe! – j�tt oda Mukahi. – Indulhatunk lassan.
- J�l van. Kira k�sz�nj el �s gyere. – ment el Atobe �s intett Katsu�knak k�sz�n�s k�pen.
- Akkor k�szi, hogy kij�ttetek, meg minden.- n�ztem Katsueta.
- Nagyon sz�vesen. �s n�zni fogunk �m az els� sorban, sz�val ne sz�rd el.
- Nem fogom. Te meg vigy�zz a n�v�remre. – n�ztem Huangra.
- Meglesz. – karolta �t.
- Akkor �n megyek. – vettem fel az egyik t�sk�mat. Hehe ezt nem rakom a t�bbi csomaghoz.
- Ok�, de vigy�zz magadra. – n�zett szomork�san Katsue.
- J�l van, semmi gond nem lesz. – mentem oda hozz� �s �vatosan �t�leltem. �szre sem vettem, hogy m�r mindenki ott van a buszban �s engem figyelnek. ( O_o) Majd �reztem, hogy vizes lett a v�llamn�l a p�l�m. Odan�ztem �s l�ttam, hogy Katsue s�r. R�n�ztem Huangra aki a sz�j�val az „ �rz�kenyebb a kellet�n�l” szavakat form�lta. – Semmi gond. – veregettem meg gyeng�den a h�t�t.
- H�t nem meghat�. – szipogott Ara a buszban.
- Na most m�r t�nyleg megyek, te meg ne s�rj. No problem. – nevettem.
- H�lye angol. – t�r�lte meg a szemeit durc�san.
- Csak f�lig. – kacsintottam r�, majd nyomtam az arc�ra egy puszit �s elrohantam, fel a buszra. Ahogy felsz�lltam becsuk�dtak az ajt�k �s beind�tott�k az aut�t. Gyorsan le�ltem a helyemre �s kin�ztem az ablakon. Majd elindultunk. Am�g l�ttam �ket, addig integettem, majd amikor elt�ntek k�nyelmesen le�ltem. Atobe �lt mellettem, � volt az ablakfel�li oldalon. El�ttem Yuushi �s Mukahi.
- V�h, neh�z a terhesekkel. – hajtottam h�tra a fejem. – Egyik pillanatban m�g nevet a m�sikban meg s�r. Haah. – s�hajtottam.
- Majd megszokod. – csapott valaki h�tulr�l a v�llamra.
- Hiih! – n�ztem ijedten oda. – Ara, az Isten szerelm�re, direkt csin�lsz bel�lem idegroncsot a versenyre!
- Bocs. – nevetett. – Nem tudtam, hogy �gy megijesztelek. Nem l�ttad, hogy m�g�tted �l�k?
- Nem. Elvoltam foglalva az integet�ssel. – kezdtem el integetni.
- Ti azt�n nem unatkoztok. – vigyorgott Shishido �s visszah�zta az �l�sre Ar�t.
- H�t nem. T�nyleg mit csin�ljunk? T�k unalom lesz ha nem csin�lunk valamit az �ton.
- Itt vagyok neked �n. – mondta Atobe.
- Az igaz, de eg�sz �ton?
- H�t majd maratont d�nt�nk.
- Perverz. – nevettem.
- Majd �nekel�nk. – nevetett Ara.
- Heh jah, n�pdalokat?
- L�k�tt!
- J�l van na. H� n� m� ott van m�g egy busz! – mutattam ki az ablakon �s k�zben szinte r�fek�dtem Atob�re.
- T�nyleg! – n�zet ki Ara is. – �k is biztos a versenyre mennek.
- N�zd Kira! Ott van m�g egy busz, �k is biztos oda mennek. – mutatta Mukahi.
- Le…. – odan�ztem �n is. H�t �hm…. Nyugd�jasok voltak benne.- …. Het.
- Nem tudom mi a max korhat�r. – gondolkodott el Yuushi.
- Ne szek�ljatok m�r, mert odamegyek!
- Azta! Kira t�mad! - :o n�zett Mukahi.
- Te Kira! – sz�lt Atobe.
- Mi az? – most vettem csak �szre, hogy tulajdonk�ppen rajta vagyok.
- Biztos, hogy ezt most akarod csin�lni? – vigyorgott.
- Te perverz! – m�sztam le r�la gyorsan.
- �n? Dehogy. – sim�totta h�tra a haj�t.
- V��h! – h�ztam le a szokny�mat, mert mik�zben lek�sz�l�dtam r�la felcs�szott a szokny�m. (h�lye Hyotei egyenruha…. Mi�rt kell ilyen r�vid szokny�ban lenni *_*)
- Nah�t pedig le mertem volna fogadni, hogy piros. – vigyorgott Hiyoshi �s Yuushi.
- Istenem perverzekkel vagyok k�r�lv�ve!! Valaki seg�tsen!
- Nyugi!- �lelt �t Atobe.
- T�nyleg Kira, mire mondtad a n�v�rednek, hogy f�lig? – k�rdezte Ara.
- H�t mondtam neki angolul valamit �s � erre azt mondta hogy h�lye angol. – magyar�ztam.
- Angol? F�lig? Nem �rtem teljesen. – fogta a fej�t.
- Akkor elmondom, hogy te is meg�rtsd! – �ltem �gy f�l, hogy Ar�t l�thassam. – F�lig Canadai vagyok. Vagyis nem is f�lig, csak egy kis Canadai v�r van bennem, mert anyuk�m f�lig angol �rted?
- Komolyan? – csod�lkozott Ara.
- Akkor az�rt besz�lsz olyan j�l angolul. – n�zett r�m Atobe.
- Az�rt h�t. M�g kiskoromban meg kellett tanulnom, mert j�ttek a k�lf�ldi rokonok �s egy mukkot sem �rtettem abb�l amit mondtak.
- Nah�t, ez szuper. – csod�lt Ara.
- Mi�rt mondja mindenki ezt? Pedig egy�ltal�n nem az. – �ltem vissza. – Na hagyjatok aludni! Este nem volt r� lehet�s�gem. – hajtottam a fejem Atobe �l�be, aki a kez�t r�rakta fejemre.
- Ejnye Atobe. – sz�lt Shishido.
- H�, este nem csin�ltam semmi olyan dolgot. – n�zett h�tra sz�r�san.

Egy ideig m�g hallottam a zsivajt…. Majd csak Atobe meleg kez�t �reztem a fejemen…. �s az illatot ami hozz� tartozott….